néha olyan jó lenne felhőként a türkizkék égen úszni a nap alatt.
néha dalolni
néha meg csak a fűben feküdni, és nem gondolni semmire.
néha alkotni kell, amikor nem megy, és néha nem szabad alkotni, mert néha felgyülemlett, szélsőséges gondolatokból és érzelmekből lehet a legjobbat alkotni.
néha pedig csak jó széllel szemben állni.
vagy a semmibe meredni, és tudni, hogy hiába próbálnád elmondani valakinek, mit csinálsz, nem értené.
igazából ez nem is jó választás, mert amikor az osztállyal énekeljük énekórán zongorakísérettel egy szemét fizikaóra előtt különösen jólesik, főleg hogy utána egész nap ezt éneklem, de egyedül piszokul lehangol néha. de olyan kellemesen lehangol, nagyon szép szám.