a white stripes megnyugtat.

oké, a hangulatom pocsék, változó, leginkább semmilyen. még mindig olyan 'vértelen' vagyok. talán valami gonosz kreativitás vámpír esténként kiszív belőlem minden kreatív hajlamot? másra nem tudok gondolni.
egyelőre az olvasással haladtam, evil seed, page 238. oh, yeah! (ide olyat képzelj, mint a kolin - san francisco szám végén, nem klip, tőcsd le)
és angolul, bizony! egy dolog, amire egyelőre büszke lehetek. mármint olyan teljesítmény téren.
regény, összesen 14. fejezetnél tartok, de a hatodik egy oldal, a 11 és a 12 vége hiányzik, 13- nak csak a címe van kész, a 14. halódik.csodás. oldalszám eddig kb. 260? a/5-ben.
csak bíztatásképp magamnak. és még legalább másfél hónap, szóval (még) nincs ok a pánikra.

amúgy az szánalmas, amikor a nálad rusnyább/kövérebb/idiótább/fiatalabb csajnak a volt iskolatársad lesz a barátja? (elvileg? te meg egész nyáron azt tervezed, hogy...
ő... többnyire fonsz. húgom tanított négyesfonást. klassz.

de azért én nem keseredek el, csak kb. néztem egy kurvanagyot. már jó párszor bebizonyosodott, hogy nem egészen tartozom bele a korosztályom átlagába. életcélom alkotni, festeni, írni, zenélni, verset költeni, rajzolni, nem pedig egy büdös szórakozóhelyen játszani a nagycsávót, piálni valami förtelmes szart, hányi a klotyóban és minden ocsmány féreggel járni.

ismerek nem egy ilyet, szóval kösz nem kérek belőle. éljen a szabadság, a non-konformizmus meg minden egyéb ami jó!

egy gyöngyszem tegnapról, mert ide is ki kell írni:
" Hello, Tom, i came from hungary, and... oh, shit, who cares! we have a same red converse!"

kicsit rákattantunk szegényre :D